Mint az megszokott, iskolánkban idén is megemlékeztünk az 1848-as eseményekről, és azokról, akik bátran kiálltak a Magyar nemzetért a zivataros időszakban.
Iskolánk tanulói először a helyi református templomba vonultak le ahol, Rácz Ilona lelkipásztor asszony tartott ünnepi megemlékezést és mondott beszédet, e jeles alkalom kapcsán.
Ez után koszorúzás következett a templomkert kopjafájánál, melyet Czentnár Ferenc tanár úr tárogatójátéka szinesített. Sajnos az időjárás viszontagságai sem könnyítették a helyzetet. Mintha az égiek is nehezteltek volna az egykor történt események miatt.
Az iskolába visszaérvén iskolánk színjátszó szakkörösei, táncosai, és énekkara tartott remekbe szabott megemlékezést. Sajnos idén ez kettős apropóval bírt. (A műsorban Republic dalok hangzottak el, ezzel úgymond az együttes napokban elhunyt frontembere, Bódi László „Cipő" előtt is leróttuk kegyeletünket.) Bátran állíthatom, életem során láttam, és részese is voltam számos ünnepi megemlékezésnek, de ez mind közül magasan kiemelkedik. Tartalmazta a szokásos „kötelező" elemeket, mégis újszerű volt. Nem a hagyományos szavalatok és dalok váltották egymást. Ezeket táncos részek szakították meg. A tömegben szinte mindenki szeme a műsorra szegeződött. Többektől is hallottam, hogy ez a műsor bárhol megállta volna a helyét és ezzel maximálisan egyet értek.
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a műsort összeállító kolléganőknek fáradtságos munkájukért!
Hozzászólások